Kertészkaland

Közeleg a karácsony, elkezdték árulni a fenyőfákat. Széles a választék az árusoknál és a kertészetekben is, biztosan mindenki talál majd ízlésének és a pénztárcájának is megfelelő fát.

Én töves, gyökeres fenyőfát szoktam venni, ami egy nagy virágcserépbe kerül, mert az talán túléli azt az időszakot, amit a meleg lakásban tölt. A fát díszítésig kinn hagyom a teraszon, aztán az ünnepek után újra kiteszem, hogy majd ha kedvező az időjárás, akkor ki lehessen ültetni a szabadba. Nem szoktam meglocsolni a fát, nehogy meginduljon a növekedés.

Van már pár fenyőfánk a kertben, az idei is elfér még, bízom benne, hogy megfakad majd és szép nagyra nő. Tudom, hogy az ünnepek előtt a kereskedelmi forgalomba kerülő fákat azért termesztik, hogy kivágják, mégis jót tesz a lelkemnek a tudat, hogy nálam még tovább élhet még akkor is, ha tájidegen a fa.

Én sajnálom a sok fenyőfát, amit kivágnak, aztán jobb esetben eltüzelik, de sok helyen csak úgy a szemétbe kerül. Jó lenne, aki megteheti, töves fenyőt vásárolna, aztán ha nincs kertje, adja olyan helyre, ahol örömmel elültetik. Biztosan van mindenki lakhelye közelében olyan közterület, iskola, óvoda udvar, ahol lenne helye még pár fenyőfának.

Napok óta tartósan ködös, hideg a december. Megjelentek kertünkben az eleséget és vizet kereső madarak. Nagy számban vannak a balkáni gerlék, szarkák, fakopáncsok, szajkók, verebek, de a cinkék is keresik az eleséget. A madáretetőket naponta töltöm fel élelemmel, mert fontos, hogy ha már odaszoknak, akkor mindig találjanak ennivalót. Egész nap szép látvány a kert a sok repkedő madárral.

Évek óta folyamatosan etetem a madarakat egész télen egészen a költési időszak kezdetéig. Az idén is fel lettek újítva az etetők. Napraforgó magot kapnak, búzát, tört kukoricát, kölest, madárpogácsát és szalonnát. Időnként tűzök a diófára egy-egy almát és körtét, mert azt is szeretik csipegetni a téli hidegben. Adható a madaraknak ezen kívül főtt rizs, főtt tészta, levesben főtt zöldségek, ezeket elsősorban a rigók és rovarevők fogyasztják. Soha ne adjunk a madaraknak az etetőbe kenyeret, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják.

A kertben gyűjtjük a komposztot, ide kerül a konyhából kikerülő zöldség és gyümölcsmaradvány, melyet szívesen csipegetnek a madarak a tyúkokkal együtt. Főleg a verebek és a szarkák tanyáznak a komposzt körül, de volt már varjú is a kertben. Ivóvizet keresve a baromfiudvarunkat is látogatják a madarak, hiszen ott mindig találnak friss vizet is.

A kertbe telepítettünk olyan növényeket, fákat, cserjéket is, melyek magját, termését szívesen fogyasztják a madarak. Borostyán, bodza, kecskerágó, madárbirs, vadszőlő, fagyal, akác, orgona várja őket.

Tavasszal a szomszéd Kati nénitől kaptam pár tő „évelő” spenótnak mondott palántát. El is ültettem, vártam, hogy megerősödjön, növekedjen, majd hogy étel is készüljön belőle. Húsos levelei dísznövényre emlékeztettek, nem a hagyományos kerti spenótra. Még sose láttam ilyen növényt, így utána néztem, hogy mit is kaptam, mert igazából nem nagyon hasonlított a megszokott spenóthoz. Az interneten találtam meg, hogy új-zélandi spenótom van, amit vajspenótnak, örökös spenótnak is neveznek.

Pozsgás növény, vastag, sötétzöld húsos levelei és fiatal hajtásvégei fogyaszthatók. Igazából nálunk egyéves, lágyszárú növény. Azért gondolják évelőnek, mert jelentéktelen, apró sárga virágai alig látszanak, nem is gondolnánk, hogy a beérett magokat láthatatlanul szétszórja és tavasszal ez kel ki. A régi tövek télen éghajlatunkon kifagynak.

Melegigényes, gyors növekedésű növény, kártevője nem jelent meg nálam. Nyáron rendszeresen öntöztem és gyommentesen tartottam a területét. Kb. egy négyzetméternyi területet nőtt be a szőlőlugas alatt az a néhány tavaszi palánta, most ősszel nem fogom eltakarítani a területet, várom, hogy tavasszal majd megjelenjenek az áttelelt magból kelt új növények.

Az új-zélandi spenót jelentős ásványianyag- és vitamintartalommal rendelkezik, zsírégető hatású, felhasználása változatosságot hoz a konyhánkba. Elkészítse hasonló a kerti spenóttal, párolhatjuk, főzhetjük, de zöld saláta vagy pesto és töltelék is készíthető belőle.

A veteménybab (Phaseolus vulgaris), népies megnevezése paszuly, paszulyka, fuszulyka. Nagyon sok fajtája van, kiskertemben zöld és fehér hüvelyű bokorbabot vetettem az idén, mert termesztése nem bonyolult. A zöldbab gyakran szerepel alapanyagként a konyhámban, de száraz babból készült ételeket is szívesen főzök. Amit frissen, zölden nem fogyasztunk el, azt fagyasztással tartósítom, de a termés egy részét hagyom beérni és száraz babként használom.

Május elején vetettem az első babot, majd két hét múlva újabb sorokat vetettem, hogy sokáig legyen friss zöldbabom. Meleg- és vízkedvelő növény, így ennek figyelembe vételével lett helye a kertben kukorica és tök társaságában. Folyamatosan, hetente kétszer szedtem a szépen növekvő hüvelyeket és öntöztem is, így majdnem 6 hétig folyamatosan termett a zöldbab.

Sorba vetettem a magokat 5-6 cm távolságra egymástól 50 cm-es sortávolsággal, de 50 cm x 50 cm-es fészekbe is vethető fészkenként 6-8 darab mag 4-5 cm mélységbe. A vetés előtt egy éjszakára vízben áztattam a babszemeket, hogy gyorsabban kicsírázzanak. Vetés után megöntöztem a sorokat, mert a bab növekedése során vízigényes növény, termésével meghálálja a rendszeres öntözést. A vízhiánytól szenvedő növény eldobja virágait és nem terem. A növényágyást gyommentesen tartom, egyszer megkapáltam, aztán már csak kitéptem a kikelő gyomokat és szedegettem a növényekről a támadó kerti csigákat.

Sok évszázada termesztett növény hazánkban a Közép-Amerikából származó, a magyar konyha egyik legnépszerűbb étkezési és fűszernövénye a paprika (Capsicum), amely a burgonyafélék családjába tartozik. Régen törökborsnak, tatárkaborsnak, spanyolborsnak, vörösborsnak nevezték konyhánk legismertebb, legtöbbet használt nélkülözhetetlen fűszernövényét.

C vitaminban gazdag bogyótermését nyersen, főzve, savanyítva, szárítva, őrölve használjuk ételeinkhez. A cseresznyepaprika és a chilipaprika csípős, erős ételek készítésénél használható. A paprikának emésztést gyorsító hatása van, kapszaicin tartalma élénkíti a vérkeringést, serkenti az idegműködést, fertőtlenítő hatása is ismert. Kapszaicint csak az erős paprika tartalmaz.

Leggyakrabban frissen szeletelve salátaként fogyasztjuk, grillezhetjük, de nagyon fontos alapanyaga a közkedvelt töltött paprikának, lecsónak. Gyakran egészben savanyítják, de népszerű a káposztával töltött paprika, a vegyes savanyúság egyik ízletes alapanyaga.

A beérett termésekből készítsünk magunknak paprikafüzért, amely főzőhelységünk dísze lehet, főzéskor 1-1 csövet csak leveszünk róla ételeink ízesítéséhez.

Az én kertemben is szépen termett az idén is a paprika. Márciusban az ablakomban, meleg helyen, dobozban keltek ki a magok, ott növekedtek, majd májusban palántáztam őket, de június elején pár tövet ingyen kaptam a SZIE Babatvölgyi Biokertészet Tanüzem kertjéből, ahol még paradicsom és bazsalikom tövet is adtak. Köszönet érte, szép növényeim lettek, így jövőre lehet, hogy itt vásárolom majd a palántáimat, mert igen sokféle, sok fajta palántát nevelnek.

A paprika palántákat májusban palántáltam ki a kertbe. Tápanyagban gazdag talajt igényel, nálam szervestrágya lett kora tavasszal kiszórva és bedolgozva a kertben. Napfényes helyre kerültek a palánták, egy helyre 2 darab növény, 30 cm-es távolságra egymástól. Mindegyik mellé kis karót is szúrtam, hogy a növekedés során a szárát meg tudjam kötni. A növény rendszeres öntözést igényel, minden kora reggel és este öntöztem őket, hogy szép húsos terméseket kapjak majd. A területet gyommentesen tartottam, a sorközöket kapáltam is, hogy szellős legyen a talaj, mert az öntözővíz eléggé tömöríti, a napfény meg cserepessé teszi a talajt. Kártevői nem jelentkeztek, bár pár kerti csiga megjelent a töveken, de ezeket leszedtem és a szomszéd tyúkjainak adtam.

Három tő olyan csili paprikám is van, amit átteleltettem az ablakban, hiszen a paprika származási helyén évelő növény. Télen is szépen növekedtek a paprikáim a cserépben, virágoztak, most már narancssárgák a pici termések, amikor teljesen piros lesz már, akkor érett meg. Ezeket majd leszedem és fel fogom fűzni.

Étkezési paprikáim szépen teremnek. Fehér húsú, édes cecei paprikát, pritamin paprikát és kosszarvú- és hegyes paprikát palántáztam, amik most szépen teremnek és folyamatosan használom a konyhában őket, ill. egy jó részét tartósítom főzéssel, savanyítással és fagyasztással, de darálva sóval ételízesítőt is készítek.

Ősszel a hűvösebb idő beálltával a termések növekedése megáll. Ekkor a terméseket leszedem és savanyítom, töveket felszedem majd és aprítva a komposztba kerül.

Évek óta kertünk lakója néhány kacagó gerle (Streptopelia risoria). Nagyon helyes, aranyos kis madarak. Nevüket onnan kapták, hogy olyan hangot hallatnak, mintha valaki tompán kacagna.

Megjelenésében nagyon hasonlít a balkáni gerlére. Színe szürke, de lehet barna vagy fehér is. Vadon Északkelet –Afrika és India területén honos, de előfordul a Balkán-félszigeten is.

Kukorica, búza, napraforgó mag, rizs, köles,cirokmag a táplálékuk és természetesen mindig van friss ivóvizük, amiben fürdeni is szeretnek. A kukorica és napraforgó magot a kertben termelem nekik. Kapnak néha almát, pár levél fejes salátát vagy egy csokor zsenge füvet. Egy-egy marék gyepszénát is adok nekik, a szálas fűvel alakítják ki a fészküket.

A fészekalja 1-2 tojásból áll, melyeket 14 nap kotlás után költenek ki.

Tartásukhoz tér kell, mert szűk helyen rosszul érzik magukat. A mieink tető alatti röpdében élnek a kert egy sarkában, itt vannak télen-nyáron.

A bazsalikom (Ocimum basilicum L.) kissé fanyar illatú egynyári, lágy szárú gyógy- és fűszernövény, de ültetik dísznövénynek is. Népies nevei a bazsalikum, bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors, szentjózseffű.

Felhasználása igen sokrétű. Leveleivel fűszerezhetjük a leveseket, mártásokat, szószokat, szendvicseket, pizzát, de húsok pácolásánál is nagyon kellemes ízt, aromát ad az ételnek.

Zöld és szárított leveleiből teát készíthetünk, ami hatásos köhögés, torokgyulladás, étvágytalanság és gyomorrontás esetén. Régen a falusi házaknál légyriasztóként is használták, kertünkben is jól riasztja a rovarokat.

A bazsalikom leveleit, virágát szárítással vagy fagyasztással tartósíthatjuk, készíthetünk belőle pestot, ami légmentesen lezárt üvegben sokáig eláll.

Kertemben most palántáról nevelt bazsalikom növekszik, amiket májusban, a fagyosszentek után palántáltam. Magról, helybenvetéssel is termeszthetjük, de kimenetele nem biztos, az én magvaim nem is keltek ki. Érdemes egy-egy tövet cserépbe is ültetni és a teraszra vagy a konyha ablakába tenni, mert intenzív illata akkor is érezhető, ha csak elmegyünk mellette. Apró fehér virágai a nyár végére magot érlelnek, de addig sok méhecske látogatja a virágot. Dús levelű növényt akkor kaphatunk, ha nem hagyjuk virágozni, hanem a közepét, a virágszárat a kifejlődés előtt lecsípjük a növényről.

A növény meleg- és fényigényes, ha nem kap elegendő közvetlen napfényt, akkor kevesebb illóolajat tartalmaz. Vízigényes, így naponta öntözni kell. Termőhelyét tartsuk nedvesen és gyommentesen.

Az elmúlt pár évben lett nagyon népszerű zöldségnövény a tök és az uborka keresztezésével létrejött cukkini (Cucurbita pepo var. giromontia Duch.). Nevezik még olasz töknek, velőtöknek. Könnyen, sikerrel termeszthető a kiskertekben. A termések lehetnek kerek- vagy hengeres, hosszúkás alakúak. Színük is változatos, nálam a zöld színű a nyerő, de van fehér, sárga csíkos, ezüstös színű változat is. Ízletes, kiváló fogyókúrás, diétás ételek alapanyaga lehet, mert kicsi az energiatartalma és magas a vitamintartalma.

Készíthető belőle krémleves, mártás, pörkölt és pástétom, fasírt, saláta, kiránthatjuk, tölthetjük, süthetjük sörtésztában, grillen is süthetjük jól megfűszerezve, a lecsót is feldobhatjuk vele. Készíthetjük köretnek párolva, főzve. Fűszerek közül illik hozzá a fokhagyma, petrezselyem, lestyán, kapor, menta, bazsalikom, na meg ki mit szeret még. Ízesíthetjük citromlével vagy balzsamecettel. Tartósítani fagyasztással érdemes.

A cukkini termesztése gyors siker lesz, ha biztosítjuk számára a fejlődéséhez szükséges körülményeket. Melegigényes növény, vetni, palántázni május hónapban kell. Köztes növényként is szépen fejlődik, bár fényigényes, de szórt fényben is szépen fejlődik gyümölcsfák vagy szőlőlugas alatt is.

Én kukoricával együtt fészekbe vetettem egy-egy méternyi távolságra egymástól. Egy fészekbe három szem cukkini mag került egy kukoricával, majd kelés után csak a legerősebb növényt hagytam nőni, a többit kitéptem. Kezdetben a tövek körül kiszedtem a gyomokat, később a cukkini nem engedi növekedni őket. Szinte minden talajtípusban jól fejlődik és hoz termést, de tápanyagigényét szervestrágyával érdemes biztosítani. Gyors fejlődésű, rövid tenyészidejű növény, szinte csak öntözéssel termeszthető, mert nagyon vízigényes, a csapadék ritkán elég számára. A termések kialakulásához, kötéséhez melegre és nedves, párás környezetre van szüksége, ezért tartsuk a töveket nedvesen.

Legízletesebb termések a 10-15 cm-es éretlen, fejlődésben levő cukkinik. Leszedve gyorsan fonnyadnak, pár napnál tovább ne tároljuk őket. Amikor nagyobbra nőnek, akkor már állaguk rostosabb lesz és a konyhába főzőtökként kerül be.

Hagyni fogok beérni is a cukkini terméséből, magot szedek belőle a jövő évi vetéshez.

Nyári estéink kellemetlen megzavarói a szúnyogok. A mostani meleg, csapadékos, párás időjárás nagyon kedvez a szúnyogok megjelenésének, szaporodásának.

A szúnyogok magányosan élnek, bár sokszor nagy csapatban jelennek meg. A rovar hímjei teljesen ártalmatlanok az emberre, csak növényi nedvekkel táplálkoznak. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer emlősök vagy madarak vérét is kell szívniuk, hogy a lerakott petéik életképesek legyenek. Látásuk nem túl jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, néhány édeskés illatkomponens, a verejtékben lévő tejsav, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el melegvérű áldozatához.

Nem vagyok híve a vegyszeres irtószereknek, így természetes anyagokkal próbálom távol tartani, riasztani környezetemből a vérszívó szúnyogokat, mert engem nagyon szeretnek és meg is találnak, de láttam már olyat, hogy a cica vérét szívta. Minden ablakunkon és bejárati ajtónkon szúnyogháló van felszerelve, de így is előfordul néha, hogy bejönnek a lakásba. Közismert, hogy füstölő vagy gyertya égetése szén-dioxidot bocsát ki, ami megzavarhatja a szúnyogokat, bár ez a módszer csak kis számú szúnyog esetén hatékony, ezeket csak a kerti teraszon használjuk.

Kertünkben sokféle madár vadászik rájuk és a békák is kapkodják a szúnyogokat. A cserjéken levő pókhálókban is fennakad mindig néhány példány a legyek mellett.

Az udvarunkban több helyre is ültettem olyan növényeket, melyeknek az illata riasztja a szúnyogokat. A zöld fűszernövények közül riasztják szúnyogokat a  borsmenta, citromfű, kamilla, levendula, kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, babér, oregano. Több cserépbe ültettem mentát és citromfüvet, ezeket a teraszra tettem intenzív, kellemes illatuk miatt, na meg a szúnyogok ellen.

Dísznövények közül vetettem a kertbe védőnövénynek büdöskét és körömvirágot, cserépedénybe és ládába pár tő citrom illatú muskátlit és kakassarkantyút.

Népi hagyomány szerint elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkában ecetet, vagy vaníliás cukrot, vagy diófalevél-főzetet helyezünk el a lakásban több helyen. Hatékony riasztószer lehet a citrom és a narancs héja vagy az apróra tört szegfűszeg is.

Ha mégis megcsípett egy szúnyog, akkor tegyünk rá hűsítő borogatást, amely enyhíti a viszketést. Ecetes vízbe mártott kendő a legegyszerűbb, de tehetünk rá nedves sót is. A csípés helyét bedörzsölhetjük vöröshagyma lével vagy mentával.

Kis kertem állandó lakója pár tő évelő sóska (Rumex rugosus L.). Nevezik még savanyú lapunak, bábikónak vagy rekenyének.

A sóska a szervezet számára fontos ásványi anyagot, sót, foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz. Magas a gyümölcssav és C-vitamin tartalma. Jellegzetes savanyú ízét az oxálsav adja.

Levele fogyasztható nyersen, de készíthetünk belőle krémlevest, mártást, főzeléket, joghurttal salátát, szendvicskrémet. Keverhetjük tojáshoz rántottába és omletthez is.

A sóskát egyszer elvetettem a kertben, azóta minden évben folyamatosan hozza üde, zöld leveleit, majd magot érlel. A sóskát gyommentesen tartom, ősszel összeszedem a magokat és eltávolítom az elszáradt szárakat, elöregedett leveleket és a köztük megbúvó csigákat.

A gyomlálások kívül más ápolást nem igényel, bár vízigényes növény, így érdemes száraz időben talaját öntözni, nedvesen tartani.

A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. A spenót az egyik legkorábbi friss zöldség kertünkben.

Ismert nevei még: laboda, paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.

Egyéves növény, de enyhébb teleken áttelel és a következő tavaszon korán hozza ehető, húsos leveit. Leggyakrabban főzeléknek főzik, de kiváló párolva salátának is, vagy töltelékekbe, ételszínezőnek, iparilag pedig klorofill előállítására használják, de nyersen is fogyasztható. A leveléből készült szerek az emésztésre vannak jó hatással, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani. A leszedett leveleket azonnal fel kell dolgozni, mert nagyon gyorsan megfonnyad, majd hamarosan bomlásnak indul.

A kertemben is van vetve spenót, hiszen szabadföldi termesztése igen egyszerű. Egyéves, kétlaki növény. Rövid tenyészidejű, hidegtűrő, már kora tavasszal vethető, de vannak áttelelő, ősszel, szeptember-októberben vethető fajtái is. Fényigénye nem nagy, így fák alá, árnyékos helyre is vethetjük. Meleg, száraz időben gyorsan felmagzik. Víz- és tápanyagigénye nem nagy. Helyben vetéssel termeszthető, ha sűrűn vetjük el, akkor érdemes kiegyelni, hogy szebben fejlődjön. A sorközöket tartsuk gyommentesen, kapáljunk, a tövek közül tépkedjük ki a gyomokat. Az idén nem szedtem fel a spenótot, hanem megvárom, hogy magot érleljen, ezeket a magokat vetem majd ősszel. Gyakori állati kártevője a meztelen csiga, amely ellen csigacsapdával védekezzünk, vagy gyűjtsük össze a csigákat, a tyúkok imádják.

Az egyik legnépszerűbb közismert hagymás évelő a kiskertekben, de a parkokban is a tulipán. Én is nagyon kedvelem, szép látvány a kertben. Számtalan változata virul nálam, színre és formára is szinte mind más.

A tulipán (Tulipa), régies neve tulipánt, a liliomfélék családjának egy nemzetsége. Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében is él négy faj vadon. Az ókortól termesztik ehető hagymájáért és szép virágáért. A törökök 16. századi hódításaival került hozzánk sokféle változata és lett közismert és méltán népszerű. Régi hímzéseken, szőtteseken, faragott ládákon, kapukon, fejfákon, festett bútorokon, agyagedényeken visszatérő, kedves és gyakori motívum a stilizált tulipán.

A tulipántermesztés Hollandiában és a Németalföldön vált hatalmas iparággá. Napjainkra mintegy 3–4000 különböző termetű és virágú faját nemesítették ki. A virág a kék kivételével bármilyen színű és változatos mintájú lehet; még (csaknem fekete) sötét ibolya és zöld virágú fajták is vannak.

Talajra nem túl igényes, bár nem fejlődik szépen vizes, ázott talajon. Elvirágzás után vágjuk le a virág szárát és hagyjuk a hagymát visszahúzódni, beérni. Amikor már elsárgul a levél, utána fel lehet szedni a hagymákat, nyáron árnyékos, szellős helyen kell tárolni. Amikor a gyerekeknek vége az iskolának (június közepe) akkor kell felszedni a tulipánhagymákat és akkor kell elültetni, amikor elkezdődik az iskola (szeptember).

A tulipánhagymákat ősszel ajánlatos telepíteni a kertbe. A hagymákat egymástól 15-20 cm távolságra ültessük ízlésünk szerinti formában, én 10-12 darabos csoportokba szoktam ültetni 8-10cm mélyre. Kicsire növő fajtáim, a botanikai tulipánok a sziklakertbe kerültek. Én általában nem szoktam felszedni virágzás után a hagymákat, vannak nálam 15 éve egy helyben levő tulipánok és minden évben szépen újra nyílnak, aztán vannak olyanok, amelyeknek egyszerűen eltűnik a hagymája a földben.

Minden kertben igen zavaró tényező a gyomosodás, bár jelző értékük van a gyomoknak, jelzik a kert talajának állapotát. A csalánfélék például nitrogéndús talajt jeleznek, a szarkabáb meszes termékeny talajon érzi jól magát. A disznóparéj, apró szulák, tyúkhúr nitrogénben és humuszban gazdag talajt jelez.

A gyom a termesztett haszonnövények között megjelenő idegen növényi egyed, melyet nem szándékosan vetünk. A gyomok gátolják a vetett, ültetett növényeink fejlődését, elveszik előle a fényt, a talajban levő tápanyagot és vizet. Nálam is nagy gond most még a gyomosodás.

Kertemet vegyszermentesen művelem, így szóba sem jöhet semmilyen kémiai anyag a gyomirtáshoz, maradnak a hagyományos módszerek. A sorközöket kapálom, a növények mellől meg kézzel gyökerestül kihúzgálom az éppen ott nem kívánatos gazt. Nem hagyom, hogy magot hozzanak a gyomnövények, így hátha kevesebb lesz majd jövőre, bár a magjuk a széllel, madárürülékkel, komposzttal, szerves trágyával könnyen bekerül a kertbe. A kitépett dudvát a sorközökben hagyom, ami esetleg nagy, azt a komposztra teszem. Külön kezelem a tarackot, a gyökereit összeszedem, hogy ne tudjon szaporodni.

A kerítés mellett néhány gyomnövényt meghagyok a kertben, hiszen igen tetszetős növények és hasznosak is, némelyikük gyógynövény. Így maradt pár tő pipacs, szarkabáb, árvacsalán és bükköny is a kertben, ezek vonzzák a lepkéket, rovarokat. Több tő csalán is van a kertben, ezekből készítem a csalán tápoldatot a palántáknak.

Nincs kegyelem viszont a tyúkhúrnak, porcsinnak és a szőrös disznóparéjnak. Szervestrágyáztam a kertet, a trágya tele lehetett gyommaggal, mert folyamatosan újabb egyedek kelnek ki, főleg a paréjból, bár naponta küzdök vele.

Szinte mindenki ismeri a népi mondást, miszerint a májusi eső aranyat ér. Ez a mondás most is igaz, hiszen megkésett a tavasz, hirtelen lett meleg a márciusi havazás után. Gyorsan kiszáradt, felmelegedett a talaj, még veteményezés előtt megindultak nőni az áttelelő, ősszel csírázó gyomok a kertben, így nagy erővel láttam neki a gyomtalanításnak, talajelőkészítésnek, hogy mielőbb veteményezni tudjak. Nagy lelkesedéssel, tervezéssel egy új, eddig számomra ismeretlen kertet kezdtem el most művelni.

A jó idő beálltával azonnal elkezdtem kapálni, gyomlálni, előkészíteni a talajt a vetéshez és szorgosan veteményeztem. Földbe került a saláta, retek, spenót, sárgarépa, petrezselyem, cukorborsó és a bab. Eldugdostam a vöröshagymát, sonkahagymát, pár lila hagymát és a fokhagymát.

Egy kis ládában a nappali ablakában szépen fejlődtek a paradicsom és paprika palánták, de őket csak május elején ültettem ki a kertbe.

Folyamatosan veteményeztem a jó időben még káposztaféléket, uborkát, sárgadinnyét, tököt, cukkinit, kukoricát és napraforgót. Fészekbe raktam két kg vetőburgonyát is.

Növekedésnek indultak az évelők, megújultak a fűszernövények, nagy leveleket hajtott a rebarbara, virágzásnak indult a szamóca.

A konyhakertbe került még védőnövénynek büdöske, sarkantyúvirág és körömvirág. Megerősödve virít a kertben több tő vakondűző nagy sárfű is, bár a vakondot nem nagyon zavarja, mert pár vakondtúrás mindig van valahol.

Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.
A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.
Kószálni jött ma kedvem: apostolok lovára
kapok s vaktában érek egy messzi kis tanyára.

A kakas még az ólban pitymallatot rikongat,
az égbe fúrt pacsirta fittyet hány éji gondnak,
dalától messze rebben bimbóról bánat, szender.
A ház előtti kertben a kis padkán egy ember.

Apokaliptikus, vad formája és nézése:
a félszemére vak és helyén gödör van vésve,
haja nyíratlan, félősz, bozontos, mint szakálla,
bakancsa és kabátja dróttal van összezárva.

A reggelt ráköszöntöm, mert testvér-mód kíváncsi
vagyok sorsára s kérdem: Mi jót csinálgat, bácsi?
Zord, bömbölő beszéde minden zugot betölt:
"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Nagy kert. S amerre nézek, száz rózsa rózsa hátán,
ráfutva fára, falra, ribizkén ül, salátán,
vad összevisszaságban, befonva minden ösvény,
s bimbó bomol belőlük özönnel, egy se fösvény.

Közöttük ül, szemezget e félszent, félig őrült
s beszélni kezd, lemetszve egy vadhajtást a tőrül:
---Az Élet mosolyogva száguldott hajnal-hintón,
harmatja, csókja égett minden új ember-bimbón:

s diplomaták, bitangok öt évig kaszabolták
ágyékok szép vetését... a földet letarolták...
fiam, szemem kilőtték... s mit elrontottak ők:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog...
S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Testvéri szánalomból a szívem rádorombol:
Bátyám, én lelket oltok az evangéliomból,
midőn kobzom jóságos zenéjű verset költ:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!