A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. A spenót az egyik legkorábbi friss zöldség kertünkben.
Ismert nevei még: laboda, paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
Egyéves növény, de enyhébb teleken áttelel és a következő tavaszon korán hozza ehető, húsos leveit. Leggyakrabban főzeléknek főzik, de kiváló párolva salátának is, vagy töltelékekbe, ételszínezőnek, iparilag pedig klorofill előállítására használják, de nyersen is fogyasztható. A leveléből készült szerek az emésztésre vannak jó hatással, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani. A leszedett leveleket azonnal fel kell dolgozni, mert nagyon gyorsan megfonnyad, majd hamarosan bomlásnak indul. 
A kertemben is van vetve spenót, hiszen szabadföldi termesztése igen egyszerű. Egyéves, kétlaki növény. Rövid tenyészidejű, hidegtűrő, már kora tavasszal vethető, de vannak áttelelő, ősszel, szeptember-októberben vethető fajtái is. Fényigénye nem nagy, így fák alá, árnyékos helyre is vethetjük. Meleg, száraz időben gyorsan felmagzik. Víz- és tápanyagigénye nem nagy. Helyben vetéssel termeszthető, ha sűrűn vetjük el, akkor érdemes kiegyelni, hogy szebben fejlődjön. A sorközöket tartsuk gyommentesen, kapáljunk, a tövek közül tépkedjük ki a gyomokat. Az idén nem szedtem fel a spenótot, hanem megvárom, hogy magot érleljen, ezeket a magokat vetem majd ősszel. Gyakori állati kártevője a meztelen csiga, amely ellen csigacsapdával védekezzünk, vagy gyűjtsük össze a csigákat, a tyúkok imádják.
