Szinte mindenki ismeri a népi mondást, miszerint a májusi eső aranyat ér. Ez a mondás most is igaz, hiszen megkésett a tavasz, hirtelen lett meleg a márciusi havazás után. Gyorsan kiszáradt, felmelegedett a talaj, még veteményezés előtt megindultak nőni az áttelelő, ősszel csírázó gyomok a kertben, így nagy erővel láttam neki a gyomtalanításnak, talajelőkészítésnek, hogy mielőbb veteményezni tudjak. Nagy lelkesedéssel, tervezéssel egy új, eddig számomra ismeretlen kertet kezdtem el most művelni.
A jó idő beálltával azonnal elkezdtem kapálni, gyomlálni, előkészíteni a talajt a vetéshez és szorgosan veteményeztem. Földbe került a saláta, retek, spenót, sárgarépa, petrezselyem, cukorborsó és a bab. Eldugdostam a vöröshagymát, sonkahagymát, pár lila hagymát és a fokhagymát.
Egy kis ládában a nappali ablakában szépen fejlődtek a paradicsom és paprika palánták, de őket csak május elején ültettem ki a kertbe.
Folyamatosan veteményeztem a jó időben még káposztaféléket, uborkát, sárgadinnyét, tököt, cukkinit, kukoricát és napraforgót. Fészekbe raktam két kg vetőburgonyát is.
Növekedésnek indultak az évelők, megújultak a fűszernövények, nagy leveleket hajtott a rebarbara, virágzásnak indult a szamóca.
A konyhakertbe került még védőnövénynek büdöske, sarkantyúvirág és körömvirág. Megerősödve virít a kertben több tő vakondűző nagy sárfű is, bár a vakondot nem nagyon zavarja, mert pár vakondtúrás mindig van valahol.