Kertészkaland

A turbolya (Anthryscus cerefolium), más neveken esztergamag, olaszsaláta, ormánka, turboja, borbulya, illatos turbolya, zamatos turbolya, édespetrezselyem, tüdőfű népszerű, sok helyen vadon is előforduló egyéves, ánizsos illatú gyógynövény.

Mutatós, apró, csipkeszerű zsenge leveleit és fiatal hajtásait fogyasztjuk. A francia és az olasz konyha kedvelt fűszere, zöldség és húslevesek, baromfiételek, szószok, mártások ízesítője. Illatos, zöld levelét használják még sült húsok, főleg hal, bárány és nyúl sültek, tojás- és gombaételekhez, szendvicskrémekhez, salátákhoz.

Teája salaktalanító hatású, fogyaszthatják vese, hólyag és légző- és emésztőszervi megbetegedéskor.

Érdemes tartani kertünkben 1-2 tövet belőle. Magvetéssel vagy palántázva szaporítható először, de ha egyszer megtelepszik a kertünkben, akkor vigyázni kell vele, mert magról gyorsan elszaporodik és agresszív gyomnövény lesz. Árnyékos, nedves helyet kedvel.

Amikor vadon gyűjtünk turbolyát, akkor vigyázzunk, mert nagyon hasonlít az erősen mérgező bürökre, aminek összemorzsolt levelei kimondottan büdösek.

A csalán (Urtica dioica), más neveken csólyány, csóvány, csohán, csohány, árvacsián, csollán, csollány, csípős csalán, az egyik legismertebb gyomnövény a kertünkben, mégis érdemes belőle pár tövet hagyni, mert kiváló gyógynövény is, valamint a biokertekben tápoldatot készíthetünk belőle, a lepkebarát kertekből sem hiányozhat, hiszen tápnövénye sok lepkefajnak.

Leveleiből készült tea emésztést serkentő, keringésjavító, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, vértisztító hatású, méregtelenítő. Jó hatással van az ízületi megbetegedések ellen is, régen friss, zsenge csalánhajtással ütögették a reumás testfelületeket.

A csalán leveleinek főzetét használhatjuk a hajápolásban, serkenti a haj növekedését, üde, szép fényt ad a hajnak.

Készíthetünk a csalánból folyékony biotrágyát is. Én esővizet szoktam gyűjteni nagy edényekbe, majd ebbe a vízbe keverem a csalánt. Egy 20 literes edényben levő vízhez nyugodtan tehetünk egy bevásárló kosárnyi csalánszárat, levéllel együtt, majd naponta kevergetve kb. egy hét alatt kész a tápoldat. Amíg erjed, zavaros, kissé büdös, de hát ilyen a bomló szerves anyag. Egy hét után már felhasználhatjuk hígítva, 10 liter öntözővízhez 1 liter csalánoldatot öntsünk és ezzel az oldattal locsoljuk palántáinkat, konyhakerti növényeinket, de a dísznövények is szebben pompáznak tőle a virágládáinkban.

Hasonlóan készíthetünk még folyékony trágyát fekete nadálytő, cickafark, útifűfélék, bodza, zsurló, gilisztaűző varádics, káposzta leveleiből, száraiból. A visszamaradt sűrű, rostos maradványokat hígítsuk fel egy kis vízzel és öntsük a komposztra.

Kertünkből nem hiányozhat a menta. A sok ismert menta fajtából a borsmenta (Mentha × piperita L.), népies nevei borsos menta, angol menta, mithen menta és a fodormenta, zöldmenta (Mentha spicata), népies nevén köményes menta vagy kerti menta a legnépszerűbb.

A menta leveleiből és zsenge szárából készült tea kiváló frissítő, köhögés csillapító, nyugtató és görcsoldó hatású, használható emésztési zavarok vagy epebántalmak esetén is. Megfázás, meghűlés esetén inhalálásra használhatjuk.

Friss leveleit használhatjuk sütemények, krémek, fagylaltok, üdítő italok, tea, szörpök ízesítésénél, díszítésénél.

Virágzás előtt szedett leveleit, szárait megszáríthatjuk, összetörjük és hűvös, sötét helyen tároljuk téli felhasználásig.

A menta évelő növény, árnyékban is megnő, de fényigényes, napfényen jól érzi magát. Nagy a vízigénye is, nyári napokon reggel-este locsoljuk. Palántázással, tőosztással szaporíthatjuk. Amikor megtelepszik a kertünkben a menta és van helye szaporodni, akkor gyorsan nagy területen helyet szorít magának mindenhol. Ültethetjük virágcserépbe vagy virágláda is. Teraszunkon tartsunk belőle egy-két cseréppel, mert kellemes illata mellett szúnyogriasztó hatású.

A magyar konyha egyik kedvelt, régen ismert fűszernövénye a kapor (Anethum graveolens L.), egyben elterjedt gyógyszer alapanyag is. Népies nevei fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű. Amelyik konyhakertben egyszer megnő, ott elszórja magvait és évekig még vetni sem kell.

A kapor leveléből készült tea nyugtató hatású, enyhíti a gyomorpanaszokat, bélgörcsöket és a csuklás ellen is jó. Szoptatós kismamáknál serkenti a tejképződést.

Sok ételhez használom konyhámban a zsenge levelű kaprot. Frissen szedve a legjobb az íze, mint minden fűszernövénynek. Szárítva és apróra vágva fagyasztva szoktam tartósítani. Pár étel, amit kaporral ízesítek: salátaleves, tökfőzelék, zöldbabfőzelék, kaporleves, kaporszósz, körözött, fűszervaj, kapros-juhtúrós sztrapacska, galuska, sós, tejfölös túrós palacsinta, kapros túrós lepény. A kovászos uborkához és ecetes savanyúságokhoz is mindig teszek kaprot.

Kaporral készíthetünk saláta ecetet is. Egy üvegbe töltsünk ecetet, tegyünk bele egy szál kaprot, amin a levél is rajta van. Így hagyjuk az egészet, néha rázzuk össze. 1-2 hét alatt kiváló kapros ecetünk lesz.

A kapor vastag fásodó szárait a virágokkal együtt szárítsuk meg, szép konyhai dekoráció lehet belőle önállóan vagy más szárított növénnyel együtt.

Konyhakertek ékes növénye a másfél méter magasra is megnövő kapor. Magjait tavasszal kell vetni, de ha már volt a kertünkben kapor, akkor elszórt magjai könnyen kihajtanak minden évben. Szinte minden növény kedveli a jelenlétét a kertben és közelében egészségesen fejlődik, kivéve a paradicsom és a padlizsán. Érdemes más növényekkel egy sorba vetni, mert gyors növekedésű, így félárnyékot ad a körülötte növő növényeknek.

A lestyán (Levisticum officinale - orvosi lestyán) a zellerfélék családjába tartozó évelő, lágy szárú, másfél-két méter magasra is megnövő gyógy-és fűszernövény. Más neveken lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya.

Levelét és gyökerét, frissen szedve vagy szárítva használjuk konyhánkban, gyökeréből, szárából, leveleiből olajat is vonnak ki, magjával gyógyital, pálinka ízesíthető. Zellerhez és a petrezselyemhez kicsit hasonlító íze miatt főleg levesek, főzelékek ízesítésénél használjuk, de a húsoknak is intenzív, aromás ízt ad. Régóta népszerű, kellemes ízű lestyánt a konzervipar is használja, ezért van, hogy sokan úgy ismerik, hogy maggifű vagy vegeta növény, hiszen a leveskockák, ételízesítők meghatározó alapfűszere. Leveleiből vagy apróra vágott gyökeréből készült teája étvágyjavító, vízhajtó és görcsoldó hatású.

Kertünkben 1-2 tő lestyán bőven ellátja háztartásunkat. Kora tavasszal és ősszel magvetéssel, palántázással, tavasszal tőosztással szaporíthatjuk. Arra ügyeljünk, hogy meleg, napos helyre, de külön, a kertünk egy sarkában helyezzük el, magányosan, mert más növények közé ültetve gátolja azok fejlődését, növekedését. Környezetét tartsuk gyommentesen, gondoskodjunk a növény tápanyag pótlásáról, mert nagy tápigényű. Gyakran öntözzük.

A lestyán 4-6 évig is szépen nő a kertben, tavasszal az első növények között van, ami növekedésnek indul.

A tárkony (Artemisia dracunculus), esztragon, tárkonyüröm az erdélyi konyha jellegzetes fűszernövénye.

Kellemes illatú és zamatú leveleit használhatjuk hal, bárány, birka, vad, csirke, pulyka húsok sütésénél, párolásánál, levesekhez, bab és krumplifőzelékhez. Kiváló ecet készíthető vele savanyúságokhoz, salátákhoz. Teája nyugtató, étvágyfokozó, epehajtó és vesetisztító hatású.

Virágzáskor szedett leveleit érdemes szárítani is téli felhasználáshoz.

A tárkony egy méter magasra is megnövő, vízigényes, fagytűrő, évelő növény. Magvetéssel és tőosztással szaporítható. Kora tavaszi vetéssel palántákat nevelhetünk, majd amikor a növény 8-10 cm nagyságú, akkor kiültethető a szabadföldbe, fűszerkertbe. Szereti a napos helyet, de félárnyékban is szépen fejlődik, bár árnyékban szerényebb lesz az illóolaj tartalma.

Két-három éves növényeket tőosztással szaporíthatunk. Kora tavasszal emeljük ki a földből a növényt, válasszuk szét 3-4 darabra és újra ültessük el. Környékét tartsuk gyommentesen.

A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) vagy más nevén pázsithagyma, pázsitfű és a német nevéből snidling, snittling az egyik legkorábbi zöld fűszernövény a kertben, bár termesztőedényben, cserépben egész évben növeszthetjük akár a konyhánk ablakában is. Ízletes, húsos levele frissen a legízletesebb, főzni nem is szokták, mert elveszti aromáját. Megszórhatjuk vele szendvicseinket, ízesíthetjük leveseinket, húsételeket, szószokat, mártásokat, főzelékeinket, de kellemes ízt ad a friss, zöld salátáknak is. A metélőhagyma leveleit apróra vágva meg is száríthatjuk, majd üvegekbe téve, sötét helyen tárolva szárítva is használható, bár ekkor már intenzív ízét, illatát és vitamintartalmát eléggé elveszti.

A metélőhagyma hidegtűrő, évelő növény, ezért már kora tavasszal elvethetjük az apró, fekete magokat, melyek lassan csíráznak, 3-4 hetet is várni kell, hogy első levélkéi megjelenjenek. Tápdús, laza szerkezetű talajt igényel, az öntözést meghálálja, de jól viseli a szárazságot is. Árnyékban és tűző napsütésben is jól érzi magát. Ágyásszegélynek is vethetjük, mert a sűrűn elszórt magokból szép pázsit lesz, az uborkaágyás szélén külön hasznot hajt, mert csökkenti a gombás növénybetegségek veszélyét. Nem csak konyhakertbe, hanem a dísznövények mellé is érdemes egy-egy sort vetni vagy csoportosan tőosztással szaporítani. Ehető, rózsaszín lilás virága igen mutatós a kertben, de ételeinket is díszíthetjük virágával.

3-4 évig maradhat egy helyben, utána érdemes új helyet keresni számára a kertben. Gyomtalanításon kívül más gondozást nem nagyon igényel. Virágzása után a beérett magokat összegyűjthetjük, ilyenkor eltávolítjuk a száraz magszárat.

Ősszel ültessünk cserépbe is metélőhagymát, majd hűvös, világos helyen tartva télen is lehet friss fűszernövényünk.

Gyerekek kedvenc rajzfilmfigurája a kis vakond. Ezt a cuki kis fekete állatot kertünkben már nem nagyon kedveljük, pedig jelenléte nagyon hasznos, mivel főbb táplálékai a talajban lakó rovarok és lárvái, valamint a giliszták, de megeszi a csigákat is, a kertben, gyepen csak esztétikailag okoz kárt.

A közönséges vakond vagy régiesebb nevén vakondok védett állat, eszmei értéke 2.000.- Ft, így tilos az irtásuk. A kertünket riasztással próbáljuk vakondmentessé tenni. Két növény van a kertben, amit nem szeret a vakond, mert elég büdös.

Az egyik ilyen a vakondűző növény a hasindító kutyatej (Euphorbia lathyris), más neveken nagy sárfű, kerti sárfű, hasindítófű, apró sármag, vakondokfű. A növény két éves, ha egyszer telepítettünk a kertbe, akkor magról magától tovább szaporodik. Erősen mérgező növény, gyerekek környezetében vigyázzunk vele.

Vakondűző növény még a császárkorona (Fritillaria imperialis) melynek erős, büdös szagú gyökerei tartják távol a vakondokat, egereket és más rágcsálókat.

Természetes ellensége kertünkben a sün és a házőrző eb, aki igen szereti kaparni a vakond járatait.

Március közepe van és még mindig nem jött el a tavasz, hó lepte el a kertet és az előbújó virágokat. A néphagyomány szerint Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget. Bízom benne, hogy ők is tudják!

Kertemben egy kis területen kövirózsákat telepítettem egy kavicsrakásra. A kavics közé szórtam egy kis virágföldet és oda kerültek a növények. A kövirózsa (Sempervivum tectorum) üde látvány egész évben, ezért is szeretem. Gyorsan szaporodó pozsgás növény, tőrózsája a mandalára emlékeztet. Virágai a tőlevélrózsák közepéből nőnek ki, színük változatos, lehet fehér, rózsaszín, sárga, piros. Amikor elnyílt a sok kis virág, akkor a növény elpusztul, elszárad, de addigra már legyökereznek a sarjak, áttelelnek és ez pótolja az anyanövényt. Szerény igényű növény, szereti a tűző napsütést, jól bírja a szárazságot. Sziklakertben is jól mutat, de ültethetjük támfalak réseibe, kivágott fa üreges törzsére, kőpárkányra, lyukacsos kőbe, kőedénybe más pozsgások társaságában.

Népies nevei: kövirózsa, házi kövirózsa, fali kövirózsa, kőrózsa, fülfű, fülbeeresztőfű, fülbefacsarófű, égdörgőfű, mennykővirág.

Elődeink, a vidéki, falusi emberek háztetőkre, kerítésre, kapu elé ültették, hogy megvédje a portát a villámcsapástól, zivatartól, jégveréstől.

Hazánkban a Villányi-hegységben vadon is nő, védett növény, tilos a begyűjtésük.

A kövirózsa nem csak szép, hanem hasznos is. A növény flavonoidokat, cserzőanyagot, növényi savat, nyálkaanyagot, szabad aminosavakat és fenolkarbonsavakat, C-vitamint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, külsőleg fájdalomcsillapító, baktérium- és vírusölő hatású.

A népi gyógyászatban lázcsillapításra, hasmenés kezelésére és féregűzésre, külsőleg végtagi fájdalmak, égési sebek, leégés, napszúrás és vérzések kezelésére használták. Alkalmazták borogatásként sebekre, rovarcsípések okozta viszketések, szemölcsök, különféle dagadások, duzzanatok megszüntetésére is. A levet leforrázva, teaként torokgyulladásra, hörghurutra, kisebesedett szájra használták. Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyvében (1813) az előbb ismertetett alkalmazások mellett a kövirózsát égés, aranyér és a mellbimbók kirepedezése ellen ajánlja Leggyakrabban a fülfájás kezelésére használták. Az összetört leveleket ruhába tették, kinyomták a levét és a fülbe csepegtették. A levél nedve elmulasztja a tyúkszemet is. Napjainkban natúr kozmetikai alapanyag.

Már a tavaszt jelzi az elnyílt hóvirág, virágoznak a krókuszok és a törpe nőszirom, bújnak elő a földből a tulipánok, jácintok, nárciszok. Repkednek a szomszéd méhei a virágokra, egy száraz falevélen bodobácsok napoztak ma.

A kertem egy kis napsütötte zugát kis túlzással sziklakertnek nevezem. Tájidegen nálunk itt az Alföldön a sziklakert, de a kerti tó építésekor lett egy kupac föld, amit kiástunk, kimaradt pár nagyobb darab színes bazalt és homokkő, így azokat tettem szórványosan a földbe. Az egész alig egy m². Kitettem a lakásból a kirándulásokkor, nyaraláskor gyűjtött és hazacipelt köveket, nagyobb kavicsokat, majd több féle, nem túl magasra növő, inkább laposan terjeszkedő évelő növényeket ültettem a földbe a kövek közé, mindegyikből csak egy tövet. Kora tavasztól késő őszig mindig van a sziklák, kövek között virágzó, szépen nyíló, zöldellő virág. Már most elkezdett virágozni a sárga, kék és a lila törpe irisz és a krókuszok. Pár jácint is kinn van már a földből, a kövirózsa színe megélénkült, erősödik a kökörcsin is. Az egyik nagy kőre moha telepedett, már az is üde, élénkzöld. Élednek már a változatos varjúhájak, bontja rózsaszín virágát a bőrlevél.

Éves karbantartása nem bonyolult, sok gondozást nem igényel a sziklakert. Külön nem öntözöm, mert a sziklakert a gyep szélén van és amikor azt öntözzük, onnan jut víz a sziklák közé is. A gyomokat és az oda nem illő növénykéket rendszeresen kitépem a sziklák közül, az elszáradt növénymaradványokat, virágszárakat is eltávolítom. Gyorsan el tudnak szaporodni a növények, ritkítani is kell a nagyra nőtt töveket. A hagymások egy részét májusban, virágzás után majd kiszedem, a nagyon szaporodók töveit elosztom.

Kövek és virágok ….. szép látvány egész évben.

Kellemes színfolt lehet házunk, lakásunk körül a fűszerkert. Szépségén túl hasznos is, mert a fűszernövények felhasználhatók sütésnél, főzésnél, de ha leülünk pihenni a közelükben, csodálatos illatuk pihentető. Pár éve kb. 1 m²-nyi területen kialakítottam egy kis fűszerkertet és azóta kicsit növeltem is a területet. Aki összehasonlított már friss és szárított fűszernövényt, az tudja, mi a különbség a kettő között. A frissen szedett növényeknek intenzívebb az íze, illata, mint a szárítottnak. A fűszerkert egész évben kéznél van, én még télen is használom belőle főzéshez a friss rozmaringot vagy metélőpetrezselymet. A növények leveleit, virágait megszáríthatjuk, majd használhatjuk főzéshez, kiváló teák készíthetők belőlük, fürdővizünkbe is tehetünk belőle és légfrissítőt is készíthetünk.

Akinek nincs kertje, bátran termeszthet fűszernövényeket a teraszon, erkélyen terrakotta termesztőedényekben, dézsában, virágcserépben, ládában. Pár cserép fűszernövény az ablakpárkányokon is elfér. A legtöbb növény szerény igényű, de szereti a napsütést és a vizet. Általános virágföldbe ültessük, a tápanyag utánpótlásáról viszont gondoskodni kell. Tápoldatozhatjuk, de vigyázzunk, hogy ki ne égessük. A legjobb az, ha természetes tápanyag utánpótlást biztosítunk növényeink számára. Saját magunk is elkészíthetjük a tápoldatot. Friss csalánt (szárát és levelét) beletesszük egy 10 literes edénybe, vizet öntünk rá és ázni hagyjuk egy hétig. Naponta meg kell kevergetni, majd hígítva használhatjuk. 10 liter öntözővízhez öntsünk 1 liter csalánlét és ezzel öntözzünk. Ez a lé a dísznövények és zöldségek számára is nagyon jó tápanyag pótlás.

A növényeket vethetjük magról és vásárolhatunk palántákat is, de kifejlett növényt is. A rozmaring és a levendula évelő növény, bár az idén télen megfagytak kicsit, remélem, hogy gyökérről még kihajtanak, mindenesetre magvetéssel próbálom megőrizni a kultúrát. Megindult a borsikafű is és a menta. Kora tavasz van még és már hajt a citromfű, a csalán (teának és a tápoldathoz), zöld a petrezselyem levele is. A lestyánt várom, hogy előbújjon, remélem átvészelte a telet, de ha nem, akkor a múlt évben gyűjtött magokat elvetem majd. Hamarosan lehet veteményezni, vetek még majorannát, tárkonyt, bazsalikomot, borágót, metélőhagymát, fodros levelű petrezselymet, oreganót és zsázsát és próbálkozom az idén a medvehagymával is. Pár edénybe, virágládába tőosztással mentát is szaporítok majd és a teraszra teszem, mert intenzív illatát állítólag nem kedvelik a szúnyogok.

Más fűszernövényeket is szeretek és használok, de azokat máshol szerzem be, mert pl. a kapor az nálam sosem nő meg, hiába is vetettem, a szomszédnál viszont kiirthatatlan. A legtöbbet használt fűszerem a paprika, ezt termelőtől vásárolom, csak pár tő chili paprikát nevelek cserépben. Nyáron a kertben van, télen a konyhaablakban. Nagy vágyam az idei évre egy tő babér, melynek leveleit használhatom majd fűszerezésre.

Kerti tavunk és udvarunk kedves lakói legnagyobb számban a békák. Nem tudom, hogy kerültek hozzánk, mert venni egyet sem vettünk, nem is hoztuk őket sehonnan. Elkészült a tó, aztán megjelentek a békák is. Tavasszal a szaporodási időszakban hangos brekegéssel hívogatják egymást, később szelíd kuruttyolással jelzik, hogy hol vannak. A békák kétéltűek, a tóban szaporodnak, petéiket a vízinövények gyökerei közé rejtik, majd az ebihalként úszkálnak a vízben.

A tóban és a kertben főleg kecskebékák vannak, de akad varangy és unka is, meg tavi béka, ami hazánkban védett állat.

Igen hasznos lakói kertünknek, mert kapkodják a szúnyogokat és más rovarokat, dézsmálják a hangyákat. Amikor megjelenik valahol egy hangyaboly, akkor sorban egymás után szökdécselve ugrálnak a helyszínhez a békák és csipegetik a rohanó hangyákat.

Természetes ellenségük a vízisikló, akik szintén laknak a kertünkben. Gyakran látjuk napozni őket a tó parti kövek mellett vagy a fal tövében a meleg járdán. Láttunk már egy méter körüli siklót is, de egészen kicsiket is. Nem nagyon barátkozunk velük, igen félénk állatok, gyorsan eltűnnek, ha mozgást érzékelnek, így örülünk, ha látunk egy-egy példányt.

A kertben a fák levelei között élnek a leveli békák, de ők a tó közelébe nem mennek, a rózsák levelein, leanderen szárain rejtőzködnek. A ház falán és az ablaküvegen szeretnek napozni és ott hangoskodnak, de szeretik a virágládákat, cserepeket is. Eső előtt érzik a változást, hangosan jelzik, hogy jön az eső, bár néha megzavarja őket az, ha szórófejjel locsoljuk a gyepet.

Tudom, sokan nem szeretik környezetükben a békákat, pedig igazán szelíd, jámbor állatok és nem ártanak senkinek. Na jó, nem cuki, szőrös, ragaszkodó házi kedvenc, de kertünk szívesen látott lakói lehetnek hiszen kiváló rovarirtók és időjárás jelzők, a konyhakertben szedegetik a meztelen csigákat.

Március van, közeleg a tavasz, éled a természet. Növekedni kezdenek a fák rügyei, fészket raknak a madarak, még csak a hóvirág és téltemető nyílik, de hamarosan nyílnak a tavaszi hagymások is a kertemben. Kiolvadt a kerti tó is. Évekkel ezelőtt az udvar egyik részén kialakítottunk egy kis kerti tavat. Nagyon szeretem hangulatát, az élővilágát, látványa pihentető.

Nem túl nagy a tó, kb. 3 m², fekete tófóliával bélelt, a legmélyebb pontja másfél méter körül van, ide lett téve termesztőedényben egy tő tündérrózsa, tavirózsa. Szépen virágzik egész nyáron, szaporodik is, három évente szoktuk szétszedni a tövet, mert nagy, haragoszöld levelei befednék az egész tavat. Nyáron levelei alatt hűsölnek a halak, a leveleken meg napoznak a békák. Virága sárga, bár rózsaszínnek vettem, de hát végül ilyen lett, így is nagyon pompás. Más növény nem is nagyon fér el mellette, de azért van még pár tő vadon begyűjtött sárga virágú mocsári nőszirom, vízi hídőr és sulyom. A tófóliát nagy kövekkel rögzítettük, ezekből párat benőtt a moha. Réti füzény, mocsári boglárka a parton vannak fagyal, kerti madárbirs és mályvacserje társaságában. Virít itt pár tő bablevelű varjúháj, írisz, erdei tulipán és tűzliliom.

A tó fő lakói közönséges aranyhalak. Létszámuk változó, most hat darab nagy hal van és nagyon sok-sok kicsi. Szép piros a színük, van azért közötte piros-fehér-fekete foltos is. Jól érezhetik magukat, mert szaporodnak és a telet is a tóban vészelik át. Laknak és szaporodnak még a tóban békák, láttunk már több méretű vízisiklót is. Szeretik a környéket a szitakötők, de jár ide sok madár is inni, fürdeni. Muki cicám, de a szomszéd cicák is szívesen isznak a tóból, próbálnak halat is fogni, de ez nem szokott sikerülni. Nyáron Burkus kutya is szívesen beledugja a vízbe a fejét, belemenni nem mert még.

Nem igényel a tó több karbantartási munkát, mint a kert többi része. Most a tavasz kezdetén megpróbáljuk kimeregetni a tóba hullott falevelet, üledéket, kiszedjük az elhalt növényszárakat, hogy megelőzzük az algásodást. Ezután pótoljuk, utántöltjük a vizet. A parti cserjéket jól visszavágjuk, környéket átgereblyézzük és készen is van.

A növény- és állatvilág jól beállt az évek során a tóban, nem szűrjük a vizet, így is nagyon szép tiszta szokott lenni. Volt benne korábban szökőkút is, de az felmondta a szolgálatot, pótlása ill. cseréje folyamatban van.

Kertünket, környezetünket kialakíthatjuk a feng shui gondolatai szerint is. A harmónia kialakításánál fontos szerep jut a növényeknek. Segítenek a jó csi kialakításában, szimbolikus jelentésük pedig mindig hatással van ránk és az életünkre.

Évekkel ezelőtt bementem egy virágboltba vásárolni, és ott beleszerettem egy szarvasagancs páfrányba (Platycerium bifurcatum). Nézegettem őt, mosolyogtam rá, nagyon szerettem volna hazavinni, de akkor nem volt rá pénzem, így nélküle távoztam. Pár hét múlva újra arra jártam és az általam korábban megcsodált páfrányomat az üzlet egyik sarkában láttam meg félretéve, pár megtört levéllel egy kicsorbult cserépben. Nyilvánvaló volt, hogy kidobják. Ránéztem és szinte éreztem, hogy azt szeretné, ha megmenteném őt, ha segítenék neki. Némi alku után, csekély áron enyém lett a növény, hazavittem, átültettem és kerestem neki egy félárnyékos helyet a lakásban. A páfrányom rövid idő alatt új leveleket kezdett növeszteni és teljes egészében sugározta, hogy jól érzi magát. Engem feltölt a jelenléte, gyönyörködöm benne, néha beszélgetünk is egymással. Gondoskodó szeretettel ápolom őt, ő pedig cserébe pozitív, jótékony energiáit sugározza rám. Ahogy teltek az évek, egyre szebb lett, hatalmas leveket növesztett, pedig a gondoskodás annyiból áll, hogy esővízzel öntözöm, naponta permetezem a leveleit is. Már szaporítottam is, igaz, nem spórákkal, hanem a növény oldalhajtásait ültettem tovább.

Lakásunkban, irodánkban, üzlethelységünkben csak élő, egészséges növényeket tartsunk, javasolja a feng shui. Kerüljük a száraz, halott virágokat, amelyek elveszik az életerőt, de nem szerencsés a művirág sem. Tartsunk friss, színes, vágott virágot otthonunkban, de ha hervadni, fonnyadni kezdenek, azonnal dobjuk ki őket, mert a romlásnak indult virág negatív energiákat hoz létre. A mesterségesen kialakított bonsai növények a visszafogott fejlődést szimbolizálják. Bármennyire is értékes, a sok munkával kialakított szép növény, jelenléte a fejlődést, haladást gátolja.

Széles, kerek levelű növényeket válasszunk, a hegyes, tűlevelek fenyegető hatással lehetnek ránk. A kaktuszok különleges, csábító szépségűek, tüskéi azonban ártó energiákat sugároznak a zárt helységekben, viszont a kertben, udvaron őrző szerepet töltenek be.

A növények a fa elemhez tartoznak: ahogyan növekednek, fejlődnek, virágoznak, szerencsét, gazdagságot hoznak, értékes energiát adnak a környezetnek. A fák kertünkben csodálatos hatással lehetnek ránk, lombjai alatt megnyugvást találunk, egy-egy öreg fa törzsét átölelve feltöltődhetünk. Egy nagy fa aurájában meditálni, ücsörögni igazán különleges élmény és megnyugvás a mai rohanó ember számára.

A szabadba ajánlott növények a borostyán, nyírfa, bükkfa, tölgyfa, diófa, fenyők, bambusz, bazsarózsa, pünkösdi rózsa, rózsa, magnólia, jázmin, nárcisz, tulipán, begónia, muskátli, búzavirág, krizantém, napraforgó, lótusz. Lakásunkba tehetünk aszparáguszt, bambuszt, flamingóvirágot, begóniát, zöldikét, cikláment, de nevelhetünk narancs és citromfát is.

Bármilyen növényt is választunk magunknak, csak olyan növényekkel vegyük körül magunkat, amelyeket szeretettel tudunk gondozni, ápolni, táplálni, mert meghálálják a gondoskodást. A gondosan ápolt növények erőt, jó érzést, energiát áramoltatnak felénk.