A magyar konyha egyik kedvelt, régen ismert fűszernövénye a kapor (Anethum graveolens L.), egyben elterjedt gyógyszer alapanyag is. Népies nevei fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű. Amelyik konyhakertben egyszer megnő, ott elszórja magvait és évekig még vetni sem kell.
A kapor leveléből készült tea nyugtató hatású, enyhíti a gyomorpanaszokat, bélgörcsöket és a csuklás ellen is jó. Szoptatós kismamáknál serkenti a tejképződést.
Sok ételhez használom konyhámban a zsenge levelű kaprot. Frissen szedve a legjobb az íze, mint minden fűszernövénynek. Szárítva és apróra vágva fagyasztva szoktam tartósítani. Pár étel, amit kaporral ízesítek: salátaleves, tökfőzelék, zöldbabfőzelék, kaporleves, kaporszósz, körözött, fűszervaj, kapros-juhtúrós sztrapacska, galuska, sós, tejfölös túrós palacsinta, kapros túrós lepény. A kovászos uborkához és ecetes savanyúságokhoz is mindig teszek kaprot.
Kaporral készíthetünk saláta ecetet is. Egy üvegbe töltsünk ecetet, tegyünk bele egy szál kaprot, amin a levél is rajta van. Így hagyjuk az egészet, néha rázzuk össze. 1-2 hét alatt kiváló kapros ecetünk lesz.
A kapor vastag fásodó szárait a virágokkal együtt szárítsuk meg, szép konyhai dekoráció lehet belőle önállóan vagy más szárított növénnyel együtt.
Konyhakertek ékes növénye a másfél méter magasra is megnövő kapor. Magjait tavasszal kell vetni, de ha már volt a kertünkben kapor, akkor elszórt magjai könnyen kihajtanak minden évben. Szinte minden növény kedveli a jelenlétét a kertben és közelében egészségesen fejlődik, kivéve a paradicsom és a padlizsán. Érdemes más növényekkel egy sorba vetni, mert gyors növekedésű, így félárnyékot ad a körülötte növő növényeknek.
