Kertészkaland

Közeleg a tavasz. Biztos jele, hogy a még magokkal tele madáretetőre már alig jönnek madarak. Egész télen rendszeresen etettem őket, nagy örömömre minden nap megjelentek és ettek, ittak.

A téli, hideg, havas időben egész nap rárepültek az etetőkre a cinkék, zöldikék, tengelicek, verebek, mostanság már csak pár verebet láttam, na meg a balkáni gerléket, de azok itt laknak a kertben egész évben. A diófán és a fenyő ágai közt is több pár fészkelt a múlt évben. Hamarosan megkezdődik a fészekrakás és a költés ideje.

Márciusban már befejezem a madarak etetését, mert tavasztól őszig találnak elég eleséget a kertekben, szántókon is, na meg a madárfiókáknak való eledellel nem tudom őket ellátni. Az etetők a helyükön maradnak, de már nem töltöm fel őket maggal. Az odúk várják a rozsdafarkúakat és cinkéket, hátha ott fognak majd költeni. Nem csak a fák törzsére lehet odút szerelni, rögzíthetjük falra, kerítésre, erkélyrácsra úgy, hogy a macska ne tudja megközelíteni. A veteményeskertben egy paradicsomkaró is megfelelő az odúnak, de a szőlőkaró is jó. A verebek az eresz alá szeretnek fészkelni.

A kertbe folyamatosan telepítettem korábban olyan növényeket is, melyek magját, termését szívesen fogyasztják a madarak. Márciusban biztonsággal lehet ültetni még új növényeket, a régieket meg lehet formázni, metszeni, ritkítani és szaporítani. Nálam borostyán, bodza, boróka, kecskerágó, madárbirs, vadszőlő, fagyal, akác, orgona, dió, mogyoró magja, termése várja a madarakat.

Áprilisban a konyhakertbe vetek majd napraforgót, mert azt nagyon szeretik ott helyben fogyasztani. Szeretik a borsót és a szőlőt is, de majd készítünk madárijesztőt a veteménybe, hogy nekünk is maradjon a termésből.

Aki többet szeretne tudni a madarakról, etetésükről és a környezet és természetvédelemről, annak ajánlom, hogy olvassa a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapját!

Elolvadt a kertben a hó, nyílnak a hóvirágok és a kerti tó kövein, a sziklakertben és a szomszéd ház cseréptetőjén apró zöld csodák, mohák pompáznak.

Mohatelepek zöldülnek több helyen is, ez számomra igazán kedves látvány. Évek óta így történik ez, mert én nem irtom a mohát a kertből. A gyepet precízen gondozók nem szeretik a fű között megtelepedett mohát, mert nem szellőzik a gyep. Nálam a gyepen is megfér, nyárra elszárad és humusz képződik belőle, úgyis csak ott virít sokáig, ahol megfelelő a nedvesség számára és nem tűz rá a nap. Angliában nagyon népszerű a mohakert, ahol a fás, cserjés kert aljnövényzete nem gyep, hanem moha. A kerti tó körüli nagy köveken, ahol nem éri napfény, ott egész évben szépen zöldül.

A moha kis termetű, zöld színű spórás növény, apró levélkékkel, gyökerek és szállítószövetek nélkül.

A leveles szárat vagy a telepet gyökérszerű szőrök rögzítik az aljzathoz vagy sokszor egymáshoz. A mohatelep nedves, árnyékos helyen tud jól megtelepedni, ha kevés számára a nedvesség, akkor elszárad, de ha újra megfelelő mennyiségű vízhez jut, akkor megszívja magát és újra virul. Víztartalma környezetfüggő, vizet a teljes felületén veszi fel, önálló vízháztartása nincs. A szárazságtűrő lombos mohák egyes fajai kiszáradt állapotban is sok évig életképesek, amint újra a számukra megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll a nedvesség, életfolyamatai újra helyre állnak.

A mohákat a száraz virágkötészetben, koszorúk készítéséhez, virágtálakhoz használják. Egy tálban elhelyezve, megfelelő nedvesség- és páratartalom biztosítása mellett a lakásban is tarthatunk belőle egy-egy példányt. A moha alá a tálba tehetünk apró szemű kavicsot vagy kicsire darabolt fakérget, ezek jól tárolják a nedvességet.

Hazánk erdeiben, de a sík vidéken is sok helyen él moha. Több féle védett faj is van közöttük, ezért a moha begyűjtése szabályozott, a természetvédelmi területeken tilos a gyűjtése, máshol az erdő tulajdonosának írásos engedélyével lehetséges. Általában a fák törzsének északi oldalára telepedve nő, de a patakpartok kövein, sziklahasadékokban is jól érzi magát, de vannak víz alatt élő telepek is.

A mohák régies megnevezése: halápok, mohok illetve a latin muscus.

Növényápolási munkáim télen többnyire a lakásban levő növényekre korlátozódnak. Az egyik kedvencem az egzotikus orchidea, otthonom gyöngyszeme. Túlzás gyűjteménynek nevezni a nálam lakó egyedeket, mert csak lepke- és ékszerorchideám, még egy féle van, szerencsére mindig van olyan egyed, ami éppen virágzik.

Gondozásuk napi feladat számomra, de ennek nagy része az, hogy gyönyörködök a virágokban. Világos, huzatmentes, meleg helyen vannak a nappaliban. Hetente egyszer szoba hőmérsékletű esővízzel öntözöm őket úgy, hogy vigyázok, hogy a kaspó alján ne legyen pangó víz. Fűtési szezonban a száraz levegő miatt naponta általában reggel, vízzel szoktam permetezni a leveleket és a bimbókat, azonban a virágokat nem. Két-három hetente orchidea tápoldatot is kapnak. Nyáron árnyékos helyen a kertben laknak, de csak az, amelyik nem virágzik.

Színpompás lila, fehér, rózsaszín pillekosborjaim (Phalaenopsis) nagyon hálásak, rendszeresen, hetekig virágoznak. A virágzó szárak támasztékot kapnak, hogy szépen álljanak. Az elnyílott virágszárakat kicsit vissza szoktam vágni és várom, hogy újra virágozzon.

Mára elolvadt már minden hó a kertben. Sajnos sok hó nem volt az idén télen, így kevés csapadékvizet sikerült csak gyűjtenem. Annyit azért igen, hogy a lakásban levő virágokat azzal öntözöm.

Havazáskor igyekeztem lerázni a fenyőkről, borókákról a havat, nehogy letörjenek a hó súlyától az ágak, de azért annyi maradt a tűleveleken, hogy az olvadást le tudjam fotózni.

Az orgona és a bodza rügyei már majd ki csattannak, csak a napfényre és egy kis melegre várnak, hogy meginduljon a rügyfakadás. Virít már a hóvirág és a bőrlevél, jácintok, nárciszok tulipánok is indulásra készen várják a tavaszt.

Téli képeket nézegethetsz képgalériámban az Indafotón.

Még csak február eleje van, de már pompáznak kertemben a hóvirágok. A hó alól bújtak elő, így elég feltűnőek a zöld gyepen, még a kutya is kikerüli őket.

A hóvirág (Galanthus) tavasz első virága, népi neveken árvavirág, hagyma-gyökerű fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, hófehérke, az amarilliszfélék közé tartozik.

Virága a reményt és a tisztaságot jelképezi. Lágyszárú, hagymás évelő növény, kedveli a nedves, árnyékos környezetet. Magyarországon három faj fordul elő, a kiskertekben a pompás- és a redőslevelű hóvirág, valamint a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) amely vadon él és őshonos hegyi, dombvidéki erdeinkben. Tőkocsányain egy szál magányos, harang formájú, fehér virág van, félhold alakú folttal. Toktermése bogyószerű, hagymája erős toxint tartalmaz, főként galantamint, amiből mozgásszervi megbetegedések kezelése alkalmas gyógyszereket készítenek.

Az idén szaporítani akarom kertemben a hóvirágot. Megvárom, amíg beérnek a kis hagymák, felszedem majd őket, és kora ősszel újra elültetem. Általában május végén már fel lehet szedni, akkorra a virágok beérnek, ha nem szedjük le őket, a külső zöld levelei elszáradnak, a hagyma visszahúzódik. Én most hagyom a töveken a virágokat és megvárom, hogy beérjenek a magok, így nem csak tőosztással, de magról is tudom majd szaporítani. A magról kikelt egyedek csak 2-3 év múlva nyílnak majd.

Az erdők alján, vadon előforduló hóvirág 2005. szeptembere óta az Európai Unióban veszélyeztetett növények közé tartozik, így hazánkban is védett növény. Tilos letépni a virágokat ill. a hagymáját begyűjteni.

Természetvédelmi értéke szálanként 10.000.- Ft.

A főzés mellett kedvelt időtöltésem a kertészkedés. Túlzás azért kertészkedésnek nevezni a növényeim ápolását. Számomra örömteli elfoglaltság a növények megfigyelése, gondozása, a környezetem csinosítása.

Meleg szobában, szobanövényeim és cicáim társaságában az ablakon át gyönyörködöm a téli kertben, közben forró, mézes mentateát kortyolgatok. Havas eső esik, de már éled a természet, bújnak elő a hóvirágok, pár moha is zöldell már a kerti tó melletti köveken.
A madáretetőre még járnak a madarak, főleg verebek és gerlék, hiszen még a tél közepén járunk.

Tervezem már a tavaszi munkákat a ház körül, a kertben. Gyep, sziklakert, kerti tó, fűszerkert vár rám és az idén először konyhakertem is lesz majd. Itt szeretném megtermelni vegyszermentesen háztartásom részére a főzéshez szükséges zöldségeket és gyümölcsöt is.
Van már kis tapasztalatom a kertben végzendő munkákról, de előszedtem és vásároltam is néhány kertműveléssel, zöldségtermesztéssel foglalkozó könyvet, bogarászom az internetet és álmodozom, hogy milyen is lesz majd a kertem.

Munkámról, sikereimről majd itt írok, bízom benne, hogy sok kudarc nem ér majd, de ha lesz ilyen, arról is beszámolok.

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

1925. április