Január, február, itt a nyár, tartja a mondás, de a kertészkedéshez azért még jó pár napot várni kell. Látszólag alszik a kert, de az enyhe tél hatása azért látszik. Igazi téli hideg és hó eddig még nem volt, néhány gyomnövény még most is virágzik, a fák rügyei dagadnak. Csak abban tudok bízni, hogy a még előttünk álló téli időjárás, a hideg, a fagy nem okoz majd nagy károkat a gyümölcsfákon és a szőlőn.
Kertemben azért zajlik az élet, mert a tyúkjaim minden nap végigjárják, kapirgálnak, porfürdőznek. Az őszi betakarítás után engedtem ki őket az udvarukból és azóta tisztogatják és trágyázzák a kertet. Igen jól érzik ott magukat, mert folyamatosan ellátják családomat tojással. Szedegetik a szétszóródott gyommagokat, a talajlakó kártevőket. Kapargatnak egész nap, a komposztot is szétterítették már, de majd tavasszal mindent helyrehozunk.
Madáretető is van a kertben, de mivel még nem volt eddig nagy hideg, kevés madár jár az etetőkre. A nyáron is itt tanyázó verebeket, cinkéket azért látok, de fő kosztosok a balkáni gerlék, szajkók és a szarkák, akik még a kutyához is bejárnak enni.
Két régi nagy fűzfa tuskó már akkor itt volt az udvaron, amikor ideköltöztünk. Decemberben meglepve láttam, hogy a tuskók tele tettek farontó gombával, mohával, zuzmóval. Előbb taplógomba jelent meg, majd a csoportosan termő kalapos téli fülőke (Flammulina velutipes) és a fekete nyálkagomba. Egy hét alatt gyönyörű látvány lett az udvar közepén. A téli fülőke népszerű, csoportosan termő, ehető gomba, amely termőteste a fagyra nem érzékeny, hidegtűrő, így egész télen a hideg ellenére is növekszik és fogyasztható. Szedtünk is belőle, elvittük gombavizsgálóhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy valóban ehető, aztán ecetes-hagymás gombasalátát készítettünk belőle.
Számomra és a kertművelőknek a téli időszak a tervezés időszaka is. Én is újraterveztem vegyszermentes kertünk művelését, hiszen ezt a régi-új kertet még csak egy szezonban műveltem. Az idén szeretnék majd palántákat nevelni és megoldani a kert öntözését csapadékvízzel.
