Kerti tavunk és udvarunk kedves lakói legnagyobb számban a békák. Nem tudom, hogy kerültek hozzánk, mert venni egyet sem vettünk, nem is hoztuk őket sehonnan. Elkészült a tó, aztán megjelentek a békák is. Tavasszal a szaporodási időszakban hangos brekegéssel hívogatják egymást, később szelíd kuruttyolással jelzik, hogy hol vannak. A békák kétéltűek, a tóban szaporodnak, petéiket a vízinövények gyökerei közé rejtik, majd az ebihalként úszkálnak a vízben.
A tóban és a kertben főleg kecskebékák vannak, de akad varangy és unka is, meg tavi béka, ami hazánkban védett állat.
Igen hasznos lakói kertünknek, mert kapkodják a szúnyogokat és más rovarokat, dézsmálják a hangyákat. Amikor megjelenik valahol egy hangyaboly, akkor sorban egymás után szökdécselve ugrálnak a helyszínhez a békák és csipegetik a rohanó hangyákat.
Természetes ellenségük a vízisikló, akik szintén laknak a kertünkben. Gyakran látjuk napozni őket a tó parti kövek mellett vagy a fal tövében a meleg járdán. Láttunk már egy méter körüli siklót is, de egészen kicsiket is. Nem nagyon barátkozunk velük, igen félénk állatok, gyorsan eltűnnek, ha mozgást érzékelnek, így örülünk, ha látunk egy-egy példányt.
A kertben a fák levelei között élnek a leveli békák, de ők a tó közelébe nem mennek, a rózsák levelein, leanderen szárain rejtőzködnek. A ház falán és az ablaküvegen szeretnek napozni és ott hangoskodnak, de szeretik a virágládákat, cserepeket is. Eső előtt érzik a változást, hangosan jelzik, hogy jön az eső, bár néha megzavarja őket az, ha szórófejjel locsoljuk a gyepet.
Tudom, sokan nem szeretik környezetükben a békákat, pedig igazán szelíd, jámbor állatok és nem ártanak senkinek. Na jó, nem cuki, szőrös, ragaszkodó házi kedvenc, de kertünk szívesen látott lakói lehetnek hiszen kiváló rovarirtók és időjárás jelzők, a konyhakertben szedegetik a meztelen csigákat.