Telekhatároló kerítésünk mellett az akácfák alatt nő néhány terebélyes bokor fekete bodza, más néven festőbodza, melyet igen megbecsülök, mert virágzatából kiváló szörpöt szoktam készíteni, megszárítva teát készítek belőle. A bodzacserje beérő bogyóit a madarak is kedvelik.
A bodza (Sambucus), amely Magyarországon őshonos, régen a szegény emberek gyógyszere volt. A virága, levele, érett bogyója is tartalmaz gyógyhatású anyagokat.
A virágzata flavonoidokat, fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. Az érett, sötétkék bogyója gyümölcssavakat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz.
A bodzateát meghűléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják. A bogyókból készített savanyú lekvár (népies neve: csete) kiváló hashajtó és vizelethajtó. Használják még vértisztításra és köhögés csillapításra is. A leveléből készült tea reumás bántalmakra nagyszerű gyógyír, de lázcsillapításra is ajánlják.
Zöld leveléből készült főzetet a biokertészetekben rovarirtónak használják. Szedjünk egy fél kosár, kb. 1 kg zöld bodzalevelet, tegyük egy edénybe, öntsük le vízzel és egy napig állni hagyjuk, majd felforraljuk és egy fél órát főzzük. Amikor kihűlt, szűrjük le és már használható is a lé rovarok és hernyók ellen. A bodza zöld hajtásait, leveleit érdemes a komposzthoz keverni, mert meggyorsítja az érési folyamatot, de folyékony zöldtrágya is készíthető belőle, bár ezt még nem próbáltam, eddig csak csalánból készítettem.
